top of page

Robert Burns százszor II.


48. Isten hozott, Willie Stewart

(You’re Welcome, Willie Stewart)

Dallam: You are welcome, Charlie Stewart

1791


Kórus

Isten hozott, Willie Stewart!

Isten hozott, Willie Stewart!

Nem örülök úgy májusi virágnak,

Mint a te betoppanásodnak!


1.

Itt a teli serleg! Örülj!

Kupánk újra tölthetjük -

A nagy whiskys flaskát, hozzad át,

Üdv neked Willie Stewart!


2.

Erős ellen, ernyedt barát!

Minden akciót megbánhat!

Nőd feléd fordítja hátát,

Félreért, Willie Stewart!



49.Mennyegző Mauchline-ban

(A Mauchline Wedding)

1791


1.

Amikor nyolcvanöt hét hónapos volt

És a nyolcadikat járta,

Míg a Boreas szúr, s eső csapkod,

Harcot ád a gazdáknak;

Egy reggel, egykori kőműves W…,

Ma Miller kereskedő mester,

Lement találkozni B Nansie-vel...

És jamaicai pénzével

Házasodni, aznap.


2.

A felkelő nap Blacksideen felett

Éppen feltűnt becsülettel,

Amikor Nell és Bess felöltözni nekiláttak

Hetedfél órával korábban!

Most szekrény csapódik, fiók táncol,

Fűzőnek, csipkének, szalagnak:

Szerény Múzsán csak a gond,

Mi a női alsónemű

Ilyen napon!


3.

De feltéve, a maradékok fűzősek,

És a kedves keblek takarva,

Ám a patyolaton át - a többit kitalálja!

Kémlelni egy angyal alig mer.

Aztán finom selyem a harisnya,

Körültekintő gonddal készülhet;

A szusz harisnyakötővel kiszorítva, –


4.

De most az estélyi susogó,

Selymes pompáját megmutatja;

Bizony, nem bűn, hogy hiábavaló

Az ily nagyon kedves ruha!

Elegáns derék, hatalmas uszály -

Kedves leányok, az az igazság!

Ó, Éva ősanya, bánkódhatnál

Látni a bőséges farukat,

Oly nagy e nap!


5.

Majd Sandy, csinos piros kabátjával,

Érettük betoppan,

Felkapja mindkettőjüket -

Uram, küldd ki biztonságban őket!

És az öreg John Trot komoly arccal,

Széles és jóképű, mint egy tanácsnok,

Válla és vasárnapi parókája

Porral és olajjal

Jól bekenve aznap.



50.A Doon partja

(The Banks O' Doon)

1791


1.

Édes a part, a Doon partján

A szétszórt virágok szépek,

Minden örvendő és pajzán,

Mégis mindenem gonddal telt.

Kedves madár szívem szaggatod,

Ki fönn az ágon énekelsz!

Emlékeim boldog napok,

Igaz volt hamis szerelmem.

Kedves madár szívem szaggatod,

Ki dalolsz a társad mellett,

Mert így ültem, énekeltem,

És nem ismertem a sorsom!

2.

A Doon gyakran elragadó,

Látva vadszőlő indákat,

Minden madár daloló,

Még én is a vágyamat.

Könnyű szívvel rózsát tépve

A tövises fáról,

Ám álszeretőm elcsente,

S nekem csak tövist hagyott.

Könnyű szívvel rózsát tépve

Júniusi hajnalon,

Így virágoztam reggelre,

Letépettem délelőttre.



51.Nithsdale üdvözöl hazatéréskor

(Nithsdale Welcome Hame)

Dallam: A cím

1791


Nemes Maxwellék, s hadaik

Vonulnak át a határon,

Elérve Terreagles tornyait,

Rendben fölsorakozván ott.

Terreagles-t tisztának mondják,

Sehol lélek ez ugaron,

Lakhelyüknek ezt választják;

Ez a legkönnyebb alkalom.


Égen csillagok kihunyhatnak,

Jöhetnek dühös viharok;

A boldog óra betoppanhat

És majd kellemes időt hoz:

A fáradt éj, törődés és bánat

Holnap örömteli lehet;

Megszabadít a hajnali nap,

Éjünk, bánatunk elmehet.


52.Oly távol

(Sae Far Awa)

Dallam: Dalkeith Maiden Bridge

1791


1.

Ó, szomorú, nehéz sorsom,

De a kedvéért oly távol,

Nem tudom, mily útba botlom -

A szülőföldem oly távol.

2.

Te, mindenek Teremtője

Alkottad meg ezt a dámát,

Legyen testemnek ereje,

Visszafogni az indulást!

3.

Mily sivatagi szeretet!

Az enyém iránta oly távol,

Semmi gyógyítja szívemet,

Ameddig ő, olyan távol!

4.

Nincsen más szerelmi nyilam

Érzem, övé oly messze van;

Őszintébben szív meg nem fog,

Mint övé, s a nő oly távol.


53.Szeretett barátról, földről

(Frae The Friends And Land I love)

Dallam: Carronside.

1791


1.

Szeretett barátról, földről

Hajtva makacs Szerencsétől,

Legkedveltebb kóborlásról,

Soha többet élvezetből!

Soha többet nem remélni,

Könnyű munkából megélni.

Mikor emlék ront az elmén,

Öröm rejt kétségbeesést.

2.

Fényes tájak búsan jönnek,

Sivatag a virágzó part,

Míg sorsunk nem nehezebb,

Jókedv, béke helyreállhat;

Míg a bosszú babéros feje

Újra kiűz otthonunkból,

És mindegyik hű, legényke

Tengeren át, nyer sajátot!


54.Lady Mary Ann

Dallam: A cím

1792


Ó, lady Mary Ann lenéz a kastélyablakból,

Látva, hogy három csinos fiú labdázik,

Köztük a legfiatalabb a virág volt,

Csinos, fiatal legény, ki még bimbózik.


Apám-apám, gondolod, hogy jó volna,

Egy évre elküldenünk kollégiumba,

Körbe zöld szalagot varrva kalapjára,

Lássék, nősülendő ifjú a gazdája.


Lady Mary Ann virágzott a harmatban,

Édes illata, bódító árnyalata,

Egyre édesebb, kitartó virágzásában,

Amilyen a liliom rügyfakadása.


Ifjú Charlie Cochran egy tölgy sarja,

Virágzás, és ölelgetés a lényege,

A nap örömét kedvéért ragyogja,

Legyen még az erdőség legszebb éke.


Elmúlik a nyár, míg a levelek zöldek,

Megélt víg napjaink odább állnak,

De sokkal jobb napokban bízom, jönnek

Fejlődésére fiacskámnak, ki másnak.


55.John, jer, most csókolj

(John, Come Kiss Me Now)

Dallam: A cím

1792


Kórus

Ó, John, jer most, most-most csókolj!

Ó, John, szerelmem, jer csókolj!

Ó, John, jer csókolj csak-csak csókolj,

Lánykérő utad tudod jól!

1.

Ó, némely udvarol, bókol,

Más csókol és megcirógat;

De csak a férjemmel fogok…

Saját férjem - nem hibáztat!

2.

Ó, némely udvarol, bókol,

És a másik szájon kóstol,

Megint mások karja ölel,

Mert lám, ez tölt el örömmel!


56.Vallom, oly igazságos vagy

(I Do Confess Thou Art Sae Fair)

Dallam: The Cuckoo

1792


1.

Vallom, oly igazságos vagy,

Hogy fülig szerelmes volnék,

Ha nem lelném csekélyke imámat,

mely ajak mondja szíved verését.

Vallom, édesem, úgy látom

Oly különc az édességed,

Szívességed mókás fuvallom,

Mit talál, megcsókol mindent.

2.

Láss ott harmatos rózsabimbót,

A vadrózsák közt oly félénk,

Milyen gyorsan veszít illatot,

Míg húzza-vonja közös játék!


Bár még derűsen virágzol,

Hamarosan úgy dobnak el,

Mint bármilyen vacak gyomot.


57.Nejem meglehet, heves

(My Wife’s A Winsome Wee Thing)

Dallam: My Wife's a Wanton Wee Thing.

1792


Kórus

Ő picinyke, és heves,

Ő csinoska és kedves,

Belé vagyok szerelmes,

Ővele feleséges.


Sosem igazságosabbat,

Sose szerettem drágábbat,

Én őt nem szívemben hordom,

Félek, ékszer agancsomon.


Kórus:

Ő picinyke, és heves,

Ő csinoska és kedves,

Belé vagyok szerelmes,

Ővele feleséges.


Nem osztjuk, ha világvég jő el;

Küzdés és gond nem érdekel;

Véle vidáman viselem,

Gondolom, sorsom a menyben.


Kórus:

Ő picinyke, és heves,

Ő csinoska és kedves,

Belé vagyok szerelmes,

Ővele feleséges.


58.A gyepgerinc

(The Lea-Rig)

Dallam: My ain kind dearie, O

1792


1.

Ha keleti csillag a dombon

Szól, itt a kihajtás idő, drágám,

És az ökör a szántásból

Kilép, oly unott és fáradt, ó,

Patak menti illatos nyírfák

Harmatosak tiszták, drágám,

Találkozunk a gyepgerincen,

Én jó kedvesem, ó.

2.

Éjfélkor legsötétebb völgyben

Simogatnálak, sosem félnék, ó,

Ha azon át hozzád jönnék,

Én jó kedvesem, ó!

Bár az éj sosem ilyen vad,

És sosem voltam ily fáradt, ó,

Találkozunk a gyepgerincen,

Én jó kedvesem, ó.

3.

Vadászé a hajnali nap

Hegyi szarvas keltésére, drágám;

Délben a halász veszi magát

Le az érhez, kelni, drágám:

Add a szürkületi órát

Nekem, oly víg a szívem, ó,

Találkozni a gyepgerincen,

Én jó kedvesem, ó.


59.Duncan Gray

Dallam: A cím

1792


I. változat

1.

Elfáradtál Duncan Gray!

Ha-ha, öved szorít!

Sírni-ríni mégy, Duncan Gray!

Ha-ha, öved szorít!

Mikor a többi játszani megy,

Aztán ülhetek naphosszat,

Míg lábbal bölcsőt rengetek,

És mindez az öv miatt!

2.

Csinos volt a telehold,

Ha-ha, az öved!

Néz hegyekre gyanakvón,

Ha-ha, az öved!

Öv szakadt, a fenevad lejött,

Festettem kendőt, és cipőt,

És Duncan, ritka fickó vagy

Egy rossz övért öl a bánat!

3.

De Duncan, ha esküd megtartod,

Ha-ha, az öved!

Majd megáld mély szusszanásom,

Ha-ha, az öved!

Duncan, ha esküd megtartod,

A fenevad megtűr bennünket,

Vén John javítja majd, mi rossz,

Megfoltozza a rossz öved.


II. változat

1.

Duncan Gray jer udvaroljunk

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Szenteste, mikor berúgtunk

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Maggie úgy csóválta fejét,

Nézve idegesen, ferdén,

Hogy szegény Duncan kitért -

Sej-haj, udvaroljunk!

2.

Duncan hízelgett, imádva

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Meg siket, mint Ailsa szikla

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Duncan fel-felsóhajtott,

Szeme sírt csipától vakon,

Vízesést kiabálva túl -

Sej-haj, udvaroljunk!

3.

Idő és esély csak dagály

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Hanyagolt szerelmet tűrni fáj,

(Sej-haj, udvaroljunk!)

- Szeressek bolondot – mondta,

- Öntelt ringyó halál miatt?

S ő átfutna Frankhonba! -

Sej-haj, udvaroljunk!

4.

Hogyan jön, orvosok mondják

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Meg beteg lett, míg ő tovább

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Valami szorít mellkasán,

Könnyebbítő sóhajtás,

És Ó! Szeme mit kiált! -

Sej-haj, udvaroljunk!

5.

Duncan kegyben született

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Maggie kellemetlen eset

(Sej-haj, udvaroljunk!)

Duncan nem hozza halálát,

Dühe szánalomra vált;

Most büszkék, vígak egyaránt -

Sej-haj, udvaroljunk!


60.Az ég áldjon

(Here's A Health)

Dallam: Here's a health to them that's awa

1792


Kórus

Köszöntelek, kit szeretek, kedves!

Köszöntelek, kit szeretek, kedves!

Édes, mint mosolygó szerelmesek,

És lágy, mint a búcsúkönnyük,

Jessy -

És lágy, mint a búcsúkönnyük!

1.

Bár soha nem lehetsz enyém,

Bár tagadják is a reményt,

Édesebb e kétségbeesés

Mint bármi más eme világon,

Jessy -

Mint bármi más eme világon!

2.

Gyászolom a meleg, cifra napot,

Reménytelen mélázom bájadon;

Hívom édes szendergő álmom!

Mert akkor bezárva tart karod,

Jessy -

Mert akkor bezárva tart karod!

3.

Hiszem, kedves angyal mosolyát,

Hiszem, a szem szeretet-ringását;

De mért sürget szerelmi vallomást,

Vad szerencse, ádáz rend ellen,

Jessy -

Vad szerencse, ádáz rend ellen.


61.Rigódal hallgatásáról egy január reggeli séta közben

(On Hearing A Thrush Sing In A Morning Walk In January)

1793


Dalolj, édes rigó, a lombtalan fán,

Dalolj, kedves madár, hallgatom dalod:

Lásd a vén Tél, gonosz uralkodását,

Naiv dalod törli barázdált homlokát.


Magányos szegénység uralmába hullott.

Szelíden ül, fénytelten, rideg szívvel,

Üdvözli a gyors pillanatot, ajánlva részt,

Nem kérdi, kell-e reményhez, félelemhez.


Köszönöm néked, nyitónap szerzőjének,

Fénylő napod ott ékíti kelet egét!

Gazdagság tagadva, dalod tiszta kedve:

Mit vagyon nem tud elvenni, adni!


De jer, szegénység és gond gyermeke,

A garast, mit a Meny ad, veled fogom megosztani.


62.A kankalin

(The Primrose)

Dallam: Todlin Hame

1793


Első változat


1.

Kérded, hogy mért küldöm ide,

Minek e zsenge csecsemő:

A völgy drága bennszülöttje,

teng-leng, sápadt és töprengő?

2.

Nézd e hajló szár oly gyenge,

Hajladozik, de nem szakad,

Lám, mily tisztán mutatja be

A szerelmes aggodalmat.

3.

Nézd a sárga leveleket

Gyöngyös reggeli harmattal,

Füledbe suttognak ezek:

-Buja mézed könny mossa majd.


Második változat


Kérded, hogy mért küldöm ide,

Minek e zsenge csecsemő,

Hogy mi e kankalin híre,

Reggel harmattal gyöngyöző.


A füledbe kell suttogjak,

Buja mézed könny mossa majd.

A völgy drága bennszülöttje,

teng-leng, sápadt és töprengő,


Nézd e hajló szár oly gyenge,

Hajladozó, de nem törő,

Lám, mégis tisztán megmutat

Sok szerelmes aggodalmat.


63.Megcsalt udvarló, az öröm

(Deluded Swain, The Pleasure)

Dallam: The collier's bonie lassie

1793


1.

Megcsalt udvarló, az öröm,

Szeszélyes vásár adhat

Neked tündéri kincsözönt -

Reményed hamarost becsap:

Az óceán habjai,

Szellő céltalan bolyong,

Felhők kószaságai,

Ezek csak női dolgok!

2.

Ó, hát nem szégyelled?

Csüggeni egy arcvonáson?

Ha Férfi lenne neved,

Megvetnéd a bolondot!

Menj, keress egy nyílt fickót,

Jó vörösbor előtted,

Fogyaszd, míg megpuhított,

Majd ágyba dicsőségben!


64.Volt egy barlangom

(Had I a Cave)

Dallam: Robin Adair

1793


1.

Volt egy barlangom

Távoli vad parton,

Hol szél üvölt,

A hullám vonzó morajához

Ott sírom el bánatom,

Keresem megszökött

Nyugalmam, míg bú zár szemet,

Föl sem kelve többet!

2.

Leghamisabb nő,

Kijelentheted,

Minden szereteted,

Esküd libbenő levegő?

Új szeretődhöz sietve,

Csalfa szavad nevetve,

Kipróbálhatod,

Mily béke az ott!


65.Tied vagyok

(Thine Am I)

Dallam: The Quaker's Wife.

1793


1.

Tied vagyok, hű szépségem,

Tied, bájos Nancym!

Minden ütés ereimben,

Minden kósza képzeletben!

Kebledre fekszik a szívem

Ott dobbanjon lankadón.

Noha bánat gyötört, ó,

Az gyógyítja a kínt.

2.

Vidd a rózsás ajkadat,

Balzsamos kinccsel gazdag!

Fordíts el szerelmes szemed,

Hagyj meghalnom örömmel!

Mi az élet, szerelemvágy?

Hajnaltalan éjszakám!

Szeretett tűző nyári nap,

Természet pompája.


66.Férjem-férjem, hagyd a vitát

(Husband, Husband, Cease Your Strife)

Dallam: My jo, Janet

1793


1.

"Férjem-férjem, hagyd a vitát,

Többé nem jár a szám, uram!

Hites feleséged vagyok bár,

Nem ám a rabszolgád, uram.”

„Kettő közül egy engedjen,

Nancy-Nancy!

Mond, férfi vagy nő legyen,

Hitvesem, Nancy?”

2.

„Ha még ez az úri szava,

Szolgálat és engedelem,

Elhagyom, legyen más ura,

És akkor, viszlát, hűségem!”

„Bús leszek, és oly kifosztott,

Nancy-Nancy!

De változni megpróbálok

Hitvesem, Nancy.”

3.

„Szegény szívemnek, törni kell,

Utolsó órám közeleg:

Amikor a porba fektetsz,

Gondolkozz, majd hogy viseled?”

"Remélek, bízom a Mennyben,

Nancy-Nancy!

Viselni erőm lesz nekem,

Hitvesem, Nancy.”

4.

„Uram, néma halottakkal,

Majd próbállak megilletni:

Körözve éjféli ágyad,

Szörnymanó fog kísérteni!”

„Új házasságot köthetek,

Nancy-Nancy!

S pokolba száll el rémülten,

Hitvesem, Nancy!”


67.Skótok, hej

(Scots Wha Hae)

Dallam: Hey tutti taitie

1793


1.

Skótok, hej,

Skótok, kik Wallace-al véreztek,

Skótok, kiket Bruce vezetett,

Üdvözlünk unalmas ágyban,

Vagy győzelemben!

2.

Most van a nap és most az óra:

Lásd, sötét harc első sora,

Lásd közel büszke Edward hatalmát -

Láncok és rabszolgaság!

3.

Ki lesz gaz áruló?

Mi tölti ki gyáva sírját?

Rabszolgaság kinek jó? -

Hagyjuk sirülni a bolhát!

4.

Ki Skócia királyának, törvényének

Szabadság kardját megragadja,

Szabadon halhat, élhet,

Hadd kövessen engemet!

5.

Elnyomás bújával, kínjával

Fiaid szolgaláncaival,

Kifolyatjuk legdrágább vénánkat,

De ők szabadulnak!

6.

Földre a gőgös bitorlókkal!

A zsarnokok ellenségek!

Szabadság a robbanásban!

Tegyünk, vagy haljunk meg!


68.Örökre elhagytál, Jamie

(Thou Hast Left Me Ever, Jamie)

Dallam: Fee him, father, fee him.

1793


1.

Elhagytál engem örökre, Jamie,

Elhagyál engem örökre;

Elhagytál engem örökre, Jamie

Elhagyál engem örökre:

Ha megígérted e halált

Jöhet a szakítás;

Most hagytál el, ám örökre-

Sosem láthatlak többé, Jamie,

Sosem foglak látni.

2.

Elhagytál, Jamie,

Elhagytál;

Elhagytál, Jamie,

Elhagytál;

Nem szerethetsz mást,

Míg szívem szakad már;

Hamarost szemem bezár,

Sosem ébredek fel, Jamie,

Sosem ébredek fel!


69.Logan lejtő

(Logan Braes)

Dallam: Logan water.

1793


1.

Ó, Logan, szépen siklottál,

Aznap lettem Willie arája,

Azóta rajtunk évek rohantak át,

Mint a Logan télből nyárba.

Ám most, máskor virágos partod,

Mint fakó tél, sötét és sivár,

Míg drága uram ellenséggel harcol,

Tőlem, s a Logan lejtőtől oly távol.

2.

Május vidám hónapja újra

Hevíti völgyeinket-dombjainkat;

Madarak szállnak a lugasba,

Méhek zsongják körbe a virágokat;

Gondtalan hajnal nyitja rózsás szemét,

Arcomon esti örömkönny honol:

Lelkem nem érzi a szem örömét,

Míg Willie a Logan lejtőtől távol.

3.

Amott fehér galagonyában,

Fiókák közt ül a rigó:

Vesződséget megosztva hű társsal,

Vagy dala aggódást ámító.

De én itt édes babáimmal,

Segítő, felvidító társ sehol,

Élek özvegy éjt, bús nappalt,

Míg Willie a Logan lejtőtől távol.

4.

Ó, jaj nektek, államférfiak,

Kik fivért gyűlölni buzdítnak!

Tettetek, mint gyöngéd szív gyásza,

Fejetekre visszahull majd!

Nem emlékeztek, ádáz élvek közt,

Özvegy-könnyre, árva-sírásra;

De már a béke boldog napja jön,

És Willie itthon a Logan-lejtőn!


70.Hol vannak a mulatságok

(Where are the joys)

Dallam: Saw ye my father.

1793


1.

Hol vannak a hajnali mulatságok,

Pacsirta dalára járva?

Hol a béke, melyet vándor

Vár, esti vad erdőhátra?

2.

Nincs többé kanyargó folyó áramlata,

És édes virágok tiszta mintázata,

Nem követem kedvem könnyed lépteit,

Csak bánat, bús sóhaj keserít.

3.

Vajon a nyár itt hagyta völgyeinket,

És közel a zord, mogorva tél?

Nem-nem, méhek zümmögnek a rózsák felett,

Hirdetve az év büszkeségét.

4.

Nagyon rejteném, mit félek felfedezni,

Ámde rég-rég, túl jól tudom:

Minden, mi keblemet tönkreteszi,

Egyedül Jenny szépasszony!

5.

Idő nem segít, gyászom halhatatlan,

Remény nem mer kényelmet adni.

Jer, akkor szerelmesen, telve kínnal,

Bánatban örömöt találni!



71. Íme, az óra

(Behold The Hour első fordítás)

Dallam: Oran gaoil


Első változat

1791


1.

Íme, az óra, a hajó kiköt!

Ó, drága Nancym, búcsúzom!

Elválasztva élni, midőn

Csak tied volt imádságom?


2.

Végtelen és mély lesz gyászom,

Nem látom éltem sugarát,

Legféltettebb gondolatom,

Hogy emlékezni fogsz még rám.


3.

Végig a magányos parton,

Tengeri madarak sírnak,

Át a hullámháborgáson,

Sóvárgó szememben nyugat.


4.

Te, boldog indián liget,

Amerre most Nancym járhat!

Míg ott sétálgat réveteg,

Ó, mondd, ő a múzsám marad?


Második változat

1793


1.

Íme, az óra, a hajó kiköt!

Menj csak, szívem drágasága!

Elválasztva élni, midőn

Ez volt sorsunk akarata.

Hej, ti morajló hullámok,

Távoli sziget gyakran int:

Vidd az utolsó búcsúszót;

Míg a vitorla eltűnik.


2.

Végig a magányos parton,

Tengeri madarak sírnak,

Át a hullámháborgáson,

Sóvárgó szememben nyugat.

Te, boldog indián liget,

Amerre most Nancym járhat!

Míg rajtad keresztül téved,

Ó, mondd, ő a múzsám marad?



72. Ütött az óra

(Behold The Hour második fordítás)

Dallam: Oran gaoil


Első változat

1791


1.

Ütött az óra, a hajó kiköt!

Kedves Nancy, ó, Isten veled!

Tőled távol életem csökött,

Tőled, kit úgy szerettelek!

2.

Végtelen mély lesz a gyászom,

Nem látom vigasz sugarát,

De a legdrágább, hogy bízom,

Majdan emlékezni fogsz rám.

3.

Végig a magányos parton,

Köröttem sirályok sírnak,

Át a morajló hullámokon,

Sóvár szemem fordul nyugatnak.

4.

„Boldog Indiák”, mondom,

„Hol most Nancym sétájában,

Az édes ligetes utadon,

Ó, mondd, mélázik-e rólam?”


Második változat

1793


1.

Ütött az óra, a hajó kiköt!

Menj szívem, drágám!

Tőled távol életem csökött,

Osztozunk a sors akaratán.

Majd üdvözlöm a hullámverést,

Mely távoli szigetről, ha jön:

„Még ott is végső búcsúm kél;

Hol eltűnt vitorlája süllyedőn.”

2.

Végig a magányos parton,

Köröttem sirályok sírnak,

Át a morajló hullámokon,

Sóvár szemem fordul nyugatnak.

„Boldog Indiák”, mondom,

„Hol most Nancym sétájában,

Az édes ligetes utadon,

Ó, mondd, mélázik-e rólam?”



73. Volt egy lány

(There Was A Lass)

Dallam: Bonie Jean-A Ballad

1793


1.

Volt egy lány, valami szépséges!

Templomban, piacon látni kell,

Mikor minden széplány összefutott,

Legszebb szolgálólány Jean volt.


2.

És mindig kinti munkát végzett,

Mindig oly vidáman énekelt:

Legvígabb madár a bokron,

Soha könnyebb szíve senkinek!


3.

De ölyv rabol puha örömet,

Áldva kenderike fészkét,

Legszebb virágot fagy dermeszt,

Szerelem tör hangos pihenést.


4.

Ifjú Robie a legszebb fiú,

A völgy virága, büszkesége,

Portáján ökör, marha, és juh,

Kilenc, tíz tüzes telivére.


5.

Jeanie-hez ment találkára,

Táncolt Jeanie-vel a legelőn,

Mire naiv Jeanie megtudta,

Szíve veszve, nyugalma ellopva!


6.

Amint egy patak fényében

Lakó hold harmatos estén,

Remegő, gyengéd szerelem

Ül aranyos Jean kebelén.


7.

És most kinti munkájában

Sóhajtozik fájdalommal,

Nem tudván, mi lehet a baja,

Vagy meg mitől gyógyulhatna.


8.

Hát Jeanie szíve nem szökkent,

Szemében nem gyúlt örömfény,

Ahogy Robie szerelemről regélt

Egy esti liliomos réten?


9.

Míg madár dalolt édes szerelmet,

Sok virág virít a lapály felett,

Arca gyakran az övéhez ért,

Úgy suttogva kedves meséjét: -


10.

- Ó, szép Jeanie, nagyon szeretlek.

Ó, elképzelnéd, hogy kedvelsz?

Vagy elhagynád anyád házát,

S velem gazdálkodni tanulnál?


11.

Csűrben, istállóban nem dolgoznál,

Vagy mást, mi zavarna téged,

Csak sétálj a hangabokroknál,

S ringó árpát gondozz vélem.


12.

Mit tehetne ártatlan Jeanie?

Azt akarta mondani, ne!

Ám, pirult, beleegyezett,

És nyújtott örök szerelmet.



74. Szép Phillis

(Phillis The Fair)

Dallam: Aileen a roon

1793


1.

Míg apró szárnyú pacsirták

A levegőt csapkodták,

Nézve a lélegző tavaszt,

Bandukoltam.

Langyos a nap aranyszeme,

Fölpillantva a hegytetőre;

- Ilyen a virágod - mondtam -

- Szép Phillis!


2.

Madár gondtalan dalában

Vígan osztoztam;

Míg a vadvirágosban

Sorsom odavitt.

Édes a nyíló napig,

Harmatos rózsa hajlik;

- Ilyen a virágod - mondtam -

- Szép Phillis!


3.

Egy árnyas sétányon

Galambok turbékoltak;

Ádáz sólymot láttam,

A hurokban.

Lehet a jószerencse

Igazítja sorsod,

-Mert megsebezne,

- Szép Phillis!



75. Láttalak kedvesem, Phillym

(Saw Ye My Dear, My Philly)


Dallam: When she cam' ben she bobbit.

1794


1.

Ó, láttalak kedvesem, Phillym?

Ó, láttalak kedvesem, Phillym,

A ligetben, egy új Szerelemmel,

Hazafelé tart, vár rá Willy.

2.

Mit mond, kedvesem, Phillym?

Mit mond, kedvesem, Phillym?

Hagyja, hogy megtudd, elfelejtett,

S dobta örökre Willyjét, téged.

3.

Ó, soha nem láttam téged, Philly!

Ó, soha nem láttam téged, Philly!

Oly légiesnek, és hamisnak, mint szépnek,

Míg a szívét törted Willynek.



76. Csini Peg

(Pretty Peg)

Dallam: Ismeretlen

1794


1.

Fölmenvén azon út végén,

Mikor a nap megfáradt,

Szembe ki másba ütköznék,

Mint csini Peg, a drága?

2.

Édes ő, tökély alakja,

Jobb arány nem kívánható,

Vénusz soha nem járhatja,

Mint több gyönyört varázsló!

3.

Kezünk összeforrt, a homokra

Érve, kanyargó folyópartra;

Ó! Az-az óra, lugas árnya,

Elfeledhetem? Soha!



77. A felföldi altatódal

(The Highland Balou)

Dallam: A cím

1794


Hallj altatót, mézcsöpp Donald,

A képen a nagy Clanronald!

Jól tudja buja hadnagyom,

Kié a fiatal felföldi tolvajom.


Áldja meg kedves torkodat!

Ha élsz, majd ellopsz egy lovat,

Utazd keresztül-kasul hazád,

Hozz haza egy Carlisle marhát!


Az Alföldön, határon át,

Nos, bébi, tovább haladjál,

Foszd ki az alföldi tolvajt,

S haza Felföldre szedd lábad!



78. Leszel kedvesem?

(Wilt Thou Be My Dearie?)

Dallam: The Sutor's Dochter

1794


1.

Leszel-e a legdrágábbam?

Míg bánat gyönge szűd nyomja,

Hagyjad, ó, hogy vidítgassam

Lelkem kincsét föláldozva?

Ez irántad a szerelem,

Esküszöm, fogadom, csak te

lehetsz örökre kedvesem!

Csak te, esküszöm, fogadom,

lehetsz örökre kedvesem!

2.

Lányka, mondd, hogy szeretsz engem,

Vagy ha nem leszel sajátom,

Mondd, ki nem te kosarazol!

Ha nem, hát nem lehet,

Te magadért válassz engem,

Hagyj, lányka, gyorsan meghalni,

Abban bízva, szeretsz engem!

Lányka, hagyj gyorsan meghalni,

Abban bízva, szeretsz engem!



79. Jaj a szívem

(Wae Is My Heart)

Dallam: A cím

1794


1.

Jaj a szívem, és könny a szememben;

A hosszú-hosszú öröm idegen:

Barátságtalan terhemet viszem,

A kár édes hangja soha nem szól fülemben.


2.

Szerelem öröm - nagyon szerettem!

Szerelem bánat - bizonyítottam!

De e sérült szív, mely vérzik bennem,

Érzem, hogy lüktet, hamarost megpihen.


3.

Ó, ha ott lennék, hol boldog voltam,

Amott lent a patakon, amott zöld kastélyban!

Mert ott vándorol és méláz rajtam,

Ki majd könnyet szárít Phillis szeme alatt!



80. Hideg kelkáposztaleves Aberdeenben

(There's Cauld Kail In Aberdeen)

1794


Kórus

Urak, fogásom, urak, fogásom,

Fogásom nem akarhatom:

Nem adnék három fogásost,

Mindig egy ifjú lányt, sürgő-forgót.


1.

Hideg leves Aberdeenban,

És keltorzsa Strathbogieban,

Ha minden legénynek kell szerető,

Akkor jöjjön az ehető.


2.

Johnie Smithnek felesége

Az ételt szűkön mérte,

Ha ő most az enyém volna,

Kicsapnám a mocsárba.



81. Az élet telén

(The Winter Of Life)

Dallam: The Bonie Brier-Bush

1794


1.

Kései időben, szép zöldben

Erdők a napnak örültek;

Gyengéd permetben nevető virágok

Kettős büszkeség, vígság volt;

De örömünk megszökött, most

A tél berobbanásakor,

Bár lányos dús májusi rend

Ismét elhozza mindet.


2.

De fehér fejemben - nincs enyhülés

Mely olvasztaná a kor havát!

Öreg törzsemnek, se bokor se menedék,

Az Idő téldühébe süllyed már.

Ó, Kor kimerült napokkal jár,

És álmatlan fájdalom az éj!

Te ifjúság aranykora,

Miért nem jössz újra?



82. Ez itt a völgy

(Here Is The Glen)

Dallam: Banks of Cree

1794


1.

Ez itt a völgy, és ez itt a lakásom,

Mind nyír-lugas árnyékába,

Üt az óra falusi harangon -

Ó, mért késik szobalányom?

Ez nem Mária suttogó hívása -

De balzsamos légzés vihara,

Egy költő meghalásával

Esti harmatos csillaghullásban!


2.

Mária hangját hallani! -

Pacsirta hívja így ligetben

Hű társát felvidítani:

Egyszerre zene és szerelem!

És jöttél? És tényleg te vagy?

Ó, Isten hozott, szeress engem,

Szentesítsünk minden fogadalmat

A virágos Cree partszegélyen!



83. Ne hagyjál nőt panaszkodni

(Let Not Woman E'er Complain)

Dallam: Duncan Gray

1794


1.

Ne hagyjál nőt panaszkodni

Szerelmi ingatagságról!

Ne hagyjál nőt panaszkodni

Szeszélyes kósza férfiról!

Nézz szét a Természetben,

Nagy törvénye a változás:

Hölgyek, ez nem különleges

Férfi-szörnyre bizonyság?


2.

Jelölj szelet, jelölj eget,

Óceán fátylát, áramát.

Nap és hold, lám felkelhet.

Körbe-körbe évszakok járják.

Hát mért kérsz ostoba férfit

Természet terve ellen?

Állhatatosak leszünk, míg -

Tudod, nem tehetsz többet!



84. Az a bájos hónap

(It Was The Charming Month)

Dallam: Dainty Davie

1794


Kórus

Kedves volt hajnalban,

Fiatal Chloe, bájos Chloe,

Bukdácsol a gyöngyharmatban,

A fiatal bájos Chloe.


1.

Az a bájos május, mikor

Minden virág friss és kacér,

Még tán hajnalhasadáskor,

A fiatal bájos Chloe,

Békés álomból felbukkant,

Köpenyt, harisnyát tekervén,

Virágos réten átballag -

A fiatal bájos Chloe!


2.

Madárvilág, melyet láthat

Körben a fák lombja közén!

Édes dallam hangjaival

Üdvözlik a bájos Chloét,

Derűt festve kelő égre,

A dicső nap felkelni kész,

Sugárzó szemet vetve

Rá, fiatal bájos Chloe.



85. Bűnbánó bocsánatkérés

(Remorseful Apology)

1794


Barát, kit Bölcsek útjáról

Bor párái vadul lökik,

(Rosszabb irány, mint a holdkór)

Kinek fáj a barátság itt?

Én voltam az érzéketlen,

Ah! minek kell túlélnem ezt?

Szívemnek oly gyűlöletes!-

Kárhozatodat bocsásd meg.



86. Pannim oly távol

(My Nanie's Awa)

Dallam: There are few good fellows when Jamie's awa

1794


1.

Most a Természet vidám zöld köpenyében,

Báránybégetést hallgat a hegyoldalból,

Míg madarak trilláznak lombok zöldjében,

Ám számomra nem öröm – Pannim oly távol.


2.

Hóvirág, kankalin dísze erdeinknek,

Az ibolya hajnali harmatban pancsol.

Míg bújnak, fájdítják szomorú szívemet:

Pannit megidézik - és Panni oly távol.


3.

Te pacsirta, ki gyep harmatából sarjadsz,

Hasadó hajnalban ébreszted a pásztort,

Kacér rigó, ki hulló éjre rikkant,

Add át a szánakozást - Pannim oly távol.


4.

Gyere ősz, oly töprengőn, sárgán és szürkén,

Nyugtass a hírrel, Természet múlásáról!

Csak vaduló hófúvás, sötét, kopár tél

Vidíthat föl engem – hogy Panni oly távol.



87. Mért-mért mondod szeretődnek

(Why, Why Tell Thy Lover)

Dallam: Caledonian Hunt's Delight

1795


1.

Mért-mért mondod szeretődnek,

Boldogságot nem élvezhet?

Mért-mért ábrándítod ki őt,

Hazugsággal a reménykedőt?


2.

Ó, mért szunnyad, míg szeszély fogja,

„Chloris-Chloris”, csak a téma,

Mért-mért lennél kegyetlen,

Álmából ébreszteni szerelmed?



88. Nem a szép kék szeme

('Twas Na Her Bonie Blue E'e)

Dallam: Laddie, lie near me.

1795


1.

Nem a szép kék szeme tett engemet tönkre:

Bár méltán szépség, nekem nem volt az rontás.

A varázsmosoly, míg nem figyelt senki se,

Elragadott a lopott kedves pillantás!


2.

Fájón attól tartok, tilos reménykednem,

Fájón attól tartok, csak a kétség marad;

Bár ha a kegyetlen Fortuna szétválaszt,

Örökre királynő lesz majd a keblemben.


3.

Chloris, őszinte szenvedélyem a tied,

Eljegyeztél a legdrágább szeretettel,

Angyal vagy, ki soha meg nem változhat -

Hamarabb botlik a mozgásban lévő nap!



89. Ó, ez nem a babám

(This Is No My Ain Lassie)

Dallam: This is no mine ain house

1795


Kórus

Ó, ez nem az én babám,

Tisztességes, bár a lány:

Nos, tekintete talán -

Szerelmesen zuhan rám.


1.

Látok formát, látok arcot,

Lehet, hogy a legszebb halmot:

Boszorkánykegy akar engem,

Szemében bűvös szerelem.


2.

Szép, virágzó, sudár, magas,

És a szívem régóta rab;

Igézi lelkem untalan,

Szemében bűvös szerelem.


3.

Ravaszul lop az én Jean-om

Pillantást láthatatlanról!

Szerető szeme fény-éles,

Bűvös szerelem szemében.


4.

Elkerül udvarló szikrát,

Elkerül tanult ügyszolgát;

Jel a szerető figyelem

Szemében bűvös szerelem.



90. Rózsaszín hanga

(Yon Rosy Brier)

Dallam: I wish my love were in a mire

1795


1.

Ó, kedves rózsaszín hanga

Virul, ember-kísértéstől távol;

És kedves ő, ah, milyen drága!

Estéli napot árnyékol.


2.

Ott rózsabimbó harmaton,

Mily tiszta, a zöld levelek közt;

Tisztább a szerető fogadalom,

Mi árnyékukban éjjel, kötődött.


3.

Mind durva, tüskés lugasán,

Bíbor rózsa, édes és tiszta;

A szerelem édesebb virág,

Tüskés életút gondozója.


4.

Úttalan, vad, imbolygó izzás,

Vágyom Chlorist karjaimba;

Világom sem óhaj, sem ócsárlás,

Örömről, bánatról lemondva.



91. Egy ember ember mindezért

(A Man's A Man For A' That)

Dallam: For a' that

1795


1.

Van-e tisztes szegénység,

Mi fejét lógatja ebül?

A gyáva szolga, s átlépjük -

Legyünk szegények mindezért!

Mindezért és minden,

Hálónk homályos, és mindez

A rang csak guinea pecsét,

Férfi az arany mindezért.


2.

Mégis meghitt nekünk a koszt,

Hordunk szürke gyapjút, s mindezt?

Adj bolondnak selymet, s hígítsd bort -

Az ember mindezért ember.

Mindezért és minden,

Talmi mutatványuk, s mindez,

Becsületes ember, bármily szegény,

Emberkirály mindezekért.


3.

Látod a fickót, kit „lordnak” hívnak,

Ki áll, és bámul, s effélék?

Szavára hódolnak százak,

Ő csak tökfilkó mindezért.

Mindezért és minden,

Szalag, csillag, és ilyenek,

A független eszű ember,

Mindezért néz és nevet.


4.

Herceg üthet öves lovaggá,

Márki, herceg és mindez!

Becsületes ember fölötte áll -

Nem hibáztat jóhiszeműen,

Mindezért és minden,

Méltóságuk és mindez

Érzék ereje, érték becse

Többet ér, mint mindezek.


5.

Imádkozzunk, legyen jövőnk

(Ahogy lesz, mindezért lesz)

Eme Érzék és Érdem a földön

Mindig első legyen mindez!

Mindezért és minden,

Mi még jön mindezért,

E világon ember embernek

Testvére lesz mindezért.



92. Hosszú-hosszú az éj / Chloris betegségére

(Long, Long The Night /On Chloris Being Ill)

Dallam: Aye wauken O

1795


Kórus

Hosszú-hosszú az éj,

Nehezen lesz holnap,

Míg a lelkem remél

A bús betegágyában.


1.

Hogy hagynám a törődést,

Hogy hagynám a gyötrődést,

Míg nőm, én drágám

A szenvedés díványán!


2.

Minden remény széttörten,

Minden félelem terror:

Míg pilledtem, rettegtem,

Minden álom horror.


3.

Égi Erő, hallgass rám:

Ó, könyörgök, hallgass meg!

Végy el tőlem bármi mást,

De Chlorist hagyd meg nekem!



93. Nézd ama pompát

(Mark Yonder Pomp)

Dallam: Deil tak the wars.

1795


1.

Ott a költséges divat pompája

A gazdag menyasszony körül!

De összevetve valós odaadással,

A szegényben hercegi büszkeség ül.


2.

Melyek a mutatós kincsek?

Melyek a zajos élvezetek?

Hiúság, művészet cifra, hév ragyogása!

A csiszolt ékszer lángja

Vonz csodálkozó pillantást,

Az udvarias, nagyszerű fény,

Szeszély örömet ád,

De soha-soha a szívhez nem ér!


3.

De láttad-e kedvesemet Chlorist

Egyszerű ruhájában,

Szeretve, ahogy édes virág nyit,

s fogy a nap pillantására:


4.

Ó, akkor a szív megremeg,

Mindent elsöprő báj

Láncol szerelem bűvös lábához vágyó lelket!

A birodalmi koronát

Az akarat megtagadja!

Még Avarice is tagadná

Az imádott istenséget,

Érezvén ereiben elragadó sodrát!



94. Ó, engedj be ma éjre

(O, Let Me In This Ae Night)

Dallam: Will ye lend me your loom, lass?

1795


Kórus

Ó, engedj be ma éjre,

Ezen egy éjre!

Ó, engedj be ma éjre,

Kelj fel, és engedj be!


1.

Ó leány, alszol-e már,

Vagy ébren vagy, ha tudhatnám?

Szerelem köti kezem, lábam,

És szeretni lennék benn, drágám.


2.

Halljad a téli szelet, esőt:

Csillag nem pislog át a darán!

Szánd meg a toporgó törődőt,

És védj meg az esőtől, drágám.


3.

Keserű robaj köröttem zúg,

Mellőzött sikoly, összeomlás:

A jégszíved okozza a bút,

Minden gondért, szorongásért, drágám.


Kórus

Mondom neked ez éjszakán,

Ezen éjszakán,

És újra ez éjszakán,

Nem engedlek be, drágám.


1.

Ó, ne szólj szélről, esőről,

Ne szidj hideg megvetéssel,

Menj vissza, honnét lábad jött,

Nem engedlek be, kedvesem.


2.

Ádáz hófúvás sötét órán,

Mely övez úttalan vándorlást,

Semmi ahhoz, mit szegény elvisel,

Bízván hűtlen férfiban, kedvesem.


3.

A legédesebb réti virág

Eltiporva, mint gyom hever -

Olvasd a leckét szobalány!

Sors lehet saját, kedvesem.


4.

Madár, mi bűvölte napját,

Madarász zsákmánya leszen,

Ostoba nőnek mondanám:

- Hálás férfiszív - kedvesem.



95. Felirat egy függetlenség oltárán

Kerroughtree-ben, Heron úr székén

(Inscription For An Altar Of Independence)

1795


Ó, Te, az önálló elme

Megedzett, meghódolt lelke;

Bírt erő legmagasb homlokránca bátorra,

Ki nem hervad, és nincs rabszolgája;

Egyedül az erény, amelyet tisztelhet,

Csak saját szemrehányása rémíthet-

Imáért közelítvén e kegyhelyet.



96. Ott nő egy kedves hangabokor

(There Grows A Bonie Brier-Bush)

1796


1.

Konyhakertünkben nő egy kedves hangabokor,

Konyhakertünkben nő egy kedves hangabokor,

És a kedves bokor alatt van egy lány és egy legény,

Konyhakertünkben bódultan-bódultan enyelegvén.


2.

A bokor alatt már nem bírunk a konyhakertünkben,

A bokor alatt már nem bírunk a konyhakertünkben,

Elmegyünk Athole zöldje felé, és ott nem látszunk,

Ahol a fák és ágak lesznek a biztonságunk.


3.

Elmész-e táncolni a Carlyle termébe?

Elmész-e táncolni a Carlyle termébe?

Hol Sandy és Nancy biztosan mindet megveri?

Hát nem megyek én a Carlyle termébe táncolni!


4.

Mit teszek egy legényért, ha Sandie elmegy!

Mit teszek egy legényért, ha Sandie elmegy!

Utazom Edinburgh-ba, kevéske pénzt szerezni,

Hadd lássam, lesz-e legény nekem kedveskedni.


5.

Északról jön, csakhogy feleségül megkapjon,

Északról jön, csakhogy feleségül megkapjon,

Madártoll a kalapjában és szalag a térdén -

Hej, Ő-ből leszel Te, egy magas, jóképű legény!



97. A Stumpie orsója

(The Reel O' Stumpie)

Dallam: A cím

1796


1.

Forgasd, tekerd, pörgesd,

Gurítsd be kis lábaid,

Leányvásárt reménylettem,

Míg meghallottam sírásid!


2.

Apám jól hegedült, dalolt,

Női köpenyt varrt, ó anyám,

Én magam csodás lány vagyok,

Táncoltam Stumpie Orsóján.



98. Mikor először megláttam

(When First I Saw)

Dallam: Maggy Lauder


Kórus

Ő mindig-mindig oly víg, oly meleg,

Mindig olyan vidám és élénk,

Ő mindig oly kedves, víg és meleg,

Ó, ha kedvese lennék!


1.

Mikor először megláttam szép

Jeanie arcát, nem tudtam, mi bajom:

A szívem csapkodott szerteszét,

A szememtől szinte felbukom.

Mindig oly tiszta, lenyűgöző, csinos,

Minden kellem körülötte lebeg!

Egy pillantás szívemtől megfosztott,

És szerelmessé lettem.


2.

Ha egész Dundas enyém lenne,

Vagy Hopetoun bősége, melyben ragyog;

Háborús babérok koronáznák homlokom,

Vagy alázatos öblök összetekerve;

Mindet Jeanie lába elé fektetném,

Remélve, megindíthatom majd

Büszkébben, mint öves lovag,

Jeanie szeretője lennék.


3.

De fájdalom, félek, más udvarló,

Nyerte édes Jeanie kegyét.

Ha igen, legyen ő boldog,

Bár szabad soha nem lennék!

Mehet keletre vagy nyugatra,

Egész Forth és Tweed között,

Míg férfinak szeme, füle, szája,

Mindig talál majd szeretőt.



99. Ó, hideg szélviharban

(O, Wert Thou In The Cauld Blast)

Dallam: Lenox love to Blantyre


1.

Ó, hideg szélviharban

Azon a réten, azon a réten,

Pokrócom a dühös irányra

A menedéked, a menedéked,

Vagy balszerencse keserűbb

Szele körbefúj, szele körbefúj,

Menedékednek keblem egyszerűbb,

Minden közös súly, minden közös súly.


2.

Vagy a legvadabb ugaron,

Oly sötét, kopár, oly sötét, kopár,

A sivatag paradicsom,

Ha ott voltál, ha ott voltál.

Vagy lettem világ királya,

Uralni veled, uralni veled,

Legfényesebb ék koronámra

Királynőm lesz, királynőm lesz.



100. Hadd pezsdüljön szerelem

(Let Loove Sparkle)

Dallam: Jockey fou and Jenny fain


1.

Más keres, nem tudja mit,

Jellemzőt, kocsit és mindent;

Hadd szeressem, tegyek szépet -

Jó sport szeretve szeretni.


2.

Szerelem csillogjon szemében,

Ne szeressen mást, csak engem:

E jó hozományt kapom,

Ott terül szerető vagyon.

bottom of page